
# Az alkalmazásfejlesztések árak alakulását befolyásoló tényezők

Az alkalmazásfejlesztések árak alakulását befolyásoló tényezők
A 2020-as év március vége - április eleje mint megannyi iparágban, az alkalmazásfejlesztő cégek közt is bizonytalanságban telt. Nem voltunk biztosak abban merre indul el a piac, sorra dőlnek majd be a projektek, vagy stabil marad a kereslet. Április végére azonban bizonyossá vált, hogy a legtöbb iparággal ellentétben a Covid-19 nemhogy csökkenést, hanem a kereslet erősödését hozta magával. A vírushelyzet következtében az olyan cégek, amelyek a 2008-as válságot követő bő egy évtized során megfelelő nagyságú tőkét halmoztak fel, a megváltozó piaci igényekre a meglévő szolgáltatásaik és termékeik digitalizálásával válaszoltak.

Megnőtt tehát a megbízható szoftverfejlesztő cégek iránti kereslet, miközben a hasonló cégekből nem lett több. Emiatt a fejlesztői óradíjak valamint projekt költségek 2020-ban tovább emelkedtek a 2019-es mobil alkalmazás fejlesztési árakhoz képest. Az app fejlesztők között az otthoni munkavégzés (home office) intézménye eddig is népszerű volt, így a legtöbb cég életében nem okozott nagy törést, amikor teljes egészében át kellett állni a távmunkára.

Tapasztalataink alapján a belépő szintű mobil applikációk fejlesztési költsége a korábbi 3-4 millió Ft-os nettó értékről az 5-6 millió Ft-os sáv felé tolódott.\*

# Rövid összefoglaló az appfejlesztés árakról

- Egyszerűbb alkalmazás néhány funkcióval, adat listázással, bejelentkezéssel, statikus tartalommal 5-6 millió Ft.

- Összetettebb applikáció egyedi backenddel, egyszerű adminisztrációs felülettel, dinamikus tartalommal 8-12 millió Ft.

- Egyedi digitális termék, sok egyedi funkcióval, fejlett adminisztrációs rendszerrel, számlázás- és fizetésintegrációval, webalkalmazással kiegészítve 15-60 millió Ft.

- **Egy megbízható alkalmazásfejlesztő cég** általában valamivel **költségesebb**, a befektetés **azonban gyorsan megtérül** a magasabb minőség, a gyorsabb, precízebb projektmenedzsmentnek köszönhetően.

- A szabadúszó fejlesztők vagy a néhány fős garázscégek költséghatékonyabb megoldást jelentenek, azonban minőségben és sebességben a legtöbb esetben nem versenyképesek a nagyobb fejlesztő cégekkel szemben.

- Az alkalmazás fejlesztői óradíjak a legtöbb fejlesztő cégnél a 2020-as évben már jócskán meghaladja a 10 000 forintos óradíjat, leggyakrabban 12 500 Ft-os óradíjjal találkozunk plusz-mínusz 30%-os szórással. A koronavírus miatt megnövekedett kereslet mellett az exportra is dolgozó cégeknél a forint gyengülése szintén az óradíjak emelkedésének irányában hatott.

# Hogyan épül fel egy alkalmazás fejlesztés 20 millió Ft-os költsége?

Idei cikkünkben példaként egy olyan alkalmazást képzelünk el, mely az elektromos autó tulajdonosok számára segít töltőállomásokat keresni. Az alkalmazásra gyakran különálló egységként gondolunk, azonban a legtöbb alkalmazás elkészítéséhez egy teljes infrastruktúra létrehozására van szükség - egy adminisztrátori felületre, ahol az alkalmazáshoz tartozó adatokat fel lehet tölteni, egy szerverre vagy cloud alapú rendszerre, ahol az alkalmazás adatait tárolni lehet. Ezeket természetesen tesztelni és managelni kell.

Ezen rövid összefoglaló alapján a projekt kivitelezését legalább egy designer, négy fejlesztő valamint egy tesztelő végzi, a munka összehangolását és felügyeletét pedig projekt manager biztosítja.

## 1. UX (felhasználói élmény) kutatás és tervezés - 2 000 000 Ft

Tegyük fel, hogy egy nemzetközi nagyvállalat döntéshozói felmérésük alapján arra jutottak, hogy lehetőség lenne villanyautó töltőhálózatuk kihasználhatóságának növelésére. Ezért úgy döntenek, hogy a felhasználók szokásaira és igényeire fókuszáló applikációval támogatják a szolgáltatásukat.

Mivel az elektromos járművek használata egy viszonylag új terület, így a felhasználók motivációi, problémái (pain points) kevésbé ismertek, a tervezést célszerű a potenciális felhasználók kiválasztásával és megkérdezésével kezdeni.

> Miért és hogyan veszik igénybe a töltőállomásokat? Használnák-e, ha lenne egy app, ami segíti őket a töltőállomások kiválasztásában és megtalálásában?

Térképen keresgélnek inkább, vagy jobban áttekinthető ha távolság szerint listázzuk a töltőállomásokat? Annak érdekében hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, úgynevezett user experience, azaz felhasználói élmény kutatást kell végeznünk, tehát meg kell kérdeznünk azokat az embereket, akik rendszeresen elektromos autóval közlekednek.

Emlett érdemes átnézni a hasonló iparágban tevékenykedő versenytársak alkalmazásait is, ezt best practice (bevált gyakorlat) kutatásnak nevezzük. Egy kisebb kutatás megközelítőleg 10 munkanapot vesz igénybe, egy komplexebb, ennél jóval hosszabb is lehet; ez 12 500 Ft-os óradíjjal számolva 1 000 000 Ft. A kutatás alapján megszerzett információk alapján megkezdődhet az alkalmazás felépítésének tervezése azaz a UX tervezés, mely további 10 munkanapot vesz igénybe további 1 000 000 Ft összegben.

## 2. UI (felhasználói felület tervezés) - 2 000 000 Ft

Fontos, hogy az alkalmazásnak meg kell felelnie a Google és az Apple által előírt követelményeknek, a felhasználói design elvárásoknak, valamint a megrendelő igényekhez. Mindezek teljesítéséhez a felhasználói felület tervezőnek megközelítőleg 20 munkanapot vesz igénybe egy felületterv elkészítése - ez általában több iterációban történik.

## 3. Mobil applikáció fejlesztés - 8 000 000 Ft

Amennyiben a az applikáció tervezés folyamata sikeresen lezajlott, az üzleti és felhasználói igények összehangolásával megállapításra kerültek az alkalmazás fő funkciói, működési egységei, úgy ténylegesen kezdődhet az applikáció fejlesztés folyamata.

A töltőállomás példánál maradva összegyűjtöttünk néhányat a lehetséges funkciók és folyamatok közül, amelyek az alkalmazás részeit képezhetik. Mivel minden projekt egyedi, az alábbi számok erősen tájékoztató jellegűek, ha szeretnéd megtudni, mennyibe kerül az app fejlesztése, amit megálmodtál, kérj ajánlatot.

- Rendszertervezés - 10 nap - 1 000 000 Ft

- Felhasználói profil kezelés, bejelentkezés, regisztráció - 10 nap - 1 000 000 Ft

- Térkép integráció - 15 nap - 1 500 000 Ft

- Listanézet, keresés, lokáció alapú rendezés - 15 nap - 1 500 000 Ft

- Vásárlás, fizetési folyamat, fizetési rendszer integráció - 20 nap - 2 000 000 Ft

- Számlázás integráció - 10 nap - 1 000 000 Ft

## 4. Backend (szerver oldali) fejlesztés - 3 000 000 Ft

Az alkalmazások legtöbb esetben nem állandó, statikus tartalommal működnek, hanem szervereken tárolt változó, azaz dinamikus adatokat használnak fel. Az appok a szerveren keresztül egymással is kommunikálnak ezzel is segítve például az egyes töltőállomások foglaltságának jelzését. A szerver végzi a felhasználók azonosítását és ez koordinálja a bankkártyás fizetések lebonyolítását is.

Egy hasonló rendszer elkészítése 30 munkanapot vesz igénybe, így adódik a hárommilliós költség.

A szerver oldalon az egyszeri fejlesztési díj mellett az üzemeltetésnek is van költsége, mely eltérő lehet attól függően, hogy felhő alapú technológiát, egyszerű hostolt szervert vagy esetleg saját szervert használunk.

## 5. Adminisztrációs felület fejlesztés - 3 000 000 Ft

A szerveren tárolt adatokhoz a legtöbb esetben nincs közvetlen hozzáférés, “kézzel nem írunk az adatbázisba”. Ahhoz, hogy az alkalmazás adatait managelni és tárolni tudjuk, szükségünk van egy olyan felületre, amin keresztül felhasználóbarát módon rendszerezett formában tudunk módosítani az adatokon.

Erre szolgál az adminisztrációs felület, mely legtöbb esetben web alapú, asztali nézetben használt rendszer. Egy hasonló felület elkészítése példánkban 30 munkanapot vesz igénybe.

## 6. Tesztelés - 1 000 000 Ft

Annak érdekében hogy az esetleges hibákra már az éles indulás előtt fény derüljön, szükséges az alkalmazás tesztelése.A teszt során feltárt hibákat és hiányosságokat a fejlesztők kijavítják, ez a folyamat további időt és pénzt vesz igénybe, példánkban 2 héttel számolunk.

## 7. Projektmenedzsment - 1 000 000 Ft

Ahogy azt az eddigiekben is láthattuk, a mobilapplikáció elkészítése egy összetett folyamat. Több, különböző szakterület összehangolt munkáját igényli (UX designer, UI designer, mobilapplikáció fejlesztő, webapplikáció fejlesztő, backend fejlesztő, tesztelő).

A jól koordinált munka alapvető feltétele annak, hogy a projekt a kitűzött határidőre, megfelelő minőségben elkészüljön. Ehhez pedig egy precíz menedzser munkájára van szükség aki nemcsak ellenőrzi és felügyeli a folyamatokat, de képes lefordítani az üzleti és ügyfél igényeket fejlesztési követelményeknek. Ezek a feladatok a projekt során elosztva, legalább 10 munkanapot vesznek igénybe.

Az alább felvázolt példa tájékoztató jellegű, és sok egyszerűsítést alkalmaztunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Léteznek módszerek, melyek a költséghatékony, fokozatos fejlesztést támogatják, mint például az MVP szemlélet.

Amennyiben viszont az alkalmazást kiterjedt funkcionalitással valósítjuk meg, a költségek akár a fent leírtaknál is magasabbak lehetnek. Ha szeretnéd megtudni, hogy mennyibe kerülne az általad megvalósítani tervezett applikáció vagy rendszer, kérj tőlünk ajánlatot.

\*A leírt összegek nettó összegek, az írás nem minősül ajánlattételnek.


Mennyibe kerül egy applikáció fejlesztése 2020-ban?

## IOS 14 és Apple Silicon

- Bemutatták az új mobil operációs rendszert az iOS 14-et, ami rengeteg új funkciót tesz elérhetővé az iPhone és iPad eszközökön.

- Talán a legjelentősebbek a főképernyőt érintő változások lesznek: az új App Library nézettel készülékünk automatikusan kategorizált mappákba rendezi az alkalmazásainkat a könnyebb átláthatóság segítése érdekében.


<img width="300" src="/blog/WWDC20-alkalmazasfejleszto-szemmel/ios14-app-library-screen-large_2x.176501a3.jpg">


- Új, kompakt megjelenést kap a hívásértesítés, így ezentúl nem foglalja el a beérkező hívás a teljes kijelzőt.

- Az iPaden már bevezetett kép-a-képben funkcióval elérhetővé válik a mobilkészülékeken is a videók és videóhívások folytatásának lehetősége másik app használata közben.

- A jövőben saját gyártású, Apple Silicon névre keresztelt ARM chipeket fog használni a cég az Intel processzorok helyett. Ezek elvileg gyorsabbak, kevesebb hőt termelhetnek, illetve sokkal kevesebb energia is elég nekik.

## Fejlesztés

- A ráncfelvarrás mellett hasznos funkciókkal bővül az Xcode 12, az Apple programfejlesztő csomagja. Ilyen például a StoreKit, amivel a fejlesztők az előfizetést, az applikáción belüli vásárlásokat, sőt akár a visszatérítést is szimulalhátják. Bár valószínűleg a legtöbb app fejlesztő mostanra megszokta, hogy más úton-módon teszteli az appon belüli fizetéseket, az életünk mégis egy picit talán könnyebbé válik ezzel a megoldással.


<img width="600" src="/blog/WWDC20-alkalmazasfejleszto-szemmel/dev-lifecycle-with-sandbox.95ad1c5e.png">


- Az Apple chipnek és a Mac Catalystnek köszönhetően az új Mac OS Big Sur lehetővé teszi az iPhone és iPad alkalmazásaink közvetlen futtatását Mac eszközökön, illetve ezáltal az alkalmazásaink gyorsan hozzáigazíthatók a Maces környezethez.

## Felhasználói felület

- Az [App Clip](https://developer.apple.com/app-clips/) véleményünk szerint az egyik legizgalmasabb új funkciója az App Store-nak. Ezek az applikációk olyan kis részletei, amelyek azonnal, a teljes app letöltése és telepítése nélkül is elérhetők. Az appok kipróbálása és újbóli használata közötti útvesztő az e-vállalkozók egyik legkeményebb próbatétele, ehhez ad egy köztes lépésként megoldást az App Clip.


<img width="600" src="/blog/WWDC20-alkalmazasfejleszto-szemmel/hero-lockup-large_2x.d46860b6.png">


- A widgetek állítható méretben elérhetővé válnak a főképernyőn is.

## Publikáció

- A fejlesztőknek lehetősége nyílik arra, hogy beleszóljanak az alkalmazás áruház elfogadási folyamataiba. Így nem kell többé teljesen beletörődni az App Store jóváhagyási procedúrájának egyoldalúságába. Bár az még nem derül ki, milyen mértékű szabadságot kapunk a szabványok kihívására.

## Biztonság

- Bővül az Apple eszközök felderítésére alkalmas Find My network. Ezentúl bármelyik kiegészítőgyártó feliratkozhat a szolgáltatására, így harmadik fél eszközei és kiegészítői válnak majd megtalálhatóvá a helymeghatározó alkalmazásával.

- Akármilyen izgalmas is az appod, az emberek nem vágynak arra, hogy egy újabb fiókot hozzanak létre, egy újabb regisztrációt végezzenek el és egy újabb jelszót jegyezzenek meg. Erre nyújt megoldást a Bejelentkezés Apple-lel, aminek segítségével Apple fiókazonosítóddal (ujjlenyomat vagy Face ID) jelentkezhetsz be vagy hozhatsz létre új fiókot egy harmadik féltől származó applikációban.


<img width="300" src="/blog/WWDC20-alkalmazasfejleszto-szemmel/sign-in-with-Apple.831e0cb8.jpg">


- Az új macOS, a Big Sur továbbfejlesztett Safari böngészővel érkezik, amely képes blokkolni a harmadik féltől származó követőkódokat. Ezzel élesedni látszik a böngésző és webanalitikai harc a Google és az Apple között, kíváncsian várjuk, mit fog okozni ez a fejlesztéshez kapcsolódó online hirdetési piacon.

Minden, amit érdemes tudnod, mielőtt nekilátnál az első digitális terméked fejlesztésének.

WWDC20 alkalmazásfejlesztő szemmel


tl;dr

- Az MVP egy innovatív - általában digitális - termék piaci bevezetésének első iterációja.

- Célja, hogy költséghatékonyan szerezz információt arról, hogyan reagálnak a felhasználóid az applikációdra és miért szeretik használni, vagy miért nem. Ezeket a következő verzióba építve tökéletesítheted az applikációdat.

- Az MVP-vel ugyanazt az igényt kívánod kielégíteni mint a végleges termékeddel. Azonban MVP-vel éppen csak akkora mértékben valósítod meg ezt, hogy az a jövőbeni felhasználóid számára már észlelhető értéket képviseljen, ezért használják a terméked.

- Egy jól kivitelezett MVP visszajelzései alapján nagyobb ügyfeleket és befektetőket szerezhetsz.

Az MVP (Minimum Viable Product) a lean módszertan egyik fontos alapfogalma és jelentése sokat fejlődött mióta 2001-ben Frank Robinson megalkotta. A napjainkban legtöbbször idézett egyik meghatározás Eric Reistól származik, aki szerint az MVP "egy új termék olyan verziója, ami a csapat számára a legnagyobb mértékben teszi lehetővé a hiteles tanulási eredmények gyűjtését a fogyasztókról, a legkisebb erőfeszítés mellett".

Leegyszerűsítve az MVP tehát egy olyan módszer, mely lehetővé teszi, hogy költséghatékonyan hozzunk létre újszerű digitális terméket, amely képes letöltésre és vásárlásra bírni az első felhasználókat. Az MVP fejlesztés során szerzett tapasztalatokat valamint a felhasználói visszajelzéseket felhasználva hatékonyan bővíthetjük a fejlesztett applikációt, és biztosak lehetünk abban hogy jó irányba haladunk a projektünkkel. Ezért mielőtt belevágnál az applikáció fejlesztés kivitelezésébe az első kérdés amit fel kell tenned:

Megengedhetem magamnak, hogy az applikáció fejlesztésénél mindent egy lapra tegyek fel?

Kis lean menedzsment kitérő
A lean menedzsment neve a klasszikus tömegtermelési rendszerrel történt összehasonlításából ered, amihez képest a lean egy “karcsú”, a pazarlást teljesen elvető, vevőorientált stratégiai és operatív eszközöket felsorakoztató módszer. Lényege, hogy a vevői értékteremtés során kevesebb alkalmazottat és eszközt használ, kevesebb idő alatt és kevesebb helyet felhasználva, kevesebb erőforrással hoz létre értéket.

## Észlelhető érték, megfelelő mérték és nagyszerűség

A legtöbb MVP tervezés sajnos ezen a ponton meg is áll és az ötletgazda csak annyit jegyez meg, hogy az első egy “olcsó, félkész verzió kell, hogy legyen.” Pedig a “minimális” és “életképesség” habár szükségszerű tényezők, de önmagukban nem elégséges feltételei egy termék sikeres piaci bevezetésének.

Először is mennyi az a minimális? Ennek megválaszolására két dolgot kell figyelembe venned: a felhasználóidat és a versenytársaidat (a piac akár különböző szintjein is). Az elmúlt évtized során óriási mértékben megváltozott a kapcsolatunk a digitális térrel, ami tudatalatt hozzászoktatott minket egy bizonyos minőséghez, amit minden digitális termék esetében elvárhatónak tekintünk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden új terméknek Facebook vagy Uber klónnak kell lennie, de el kell fogadnunk, hogy felhasználóként nem elhanyagolható design, funkcionalitás és sebességbeli elvárásokkal rendelkezünk.

Léteznek emellett olyan célcsoport-specifikus igények is, amik jelentős mértékben befolyásolják majd azt, hogyan kell felépülnie a terméked első iterációjának. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a termékednek valós fogyasztói igényt kell kielégítenie, de legalább ilyen fontos az is, hogy a probléma megfelelő mértékű megoldásával észlelhető értéket kell létrehoznod a felhasználóid számára. Ez a “megfelelő mérték” valójában az, amit az MVP tervezése során próbálsz megtalálni. A fentiek alapján mi sokkal inkább célravezetőnek tartjuk a következő gondolatot:

Mi az emberek számára az a már észlelhető érték, amit egy probléma megfelelő mértékű megoldásával létre tudsz hozni nagyszerű termékeddel, miközben kellő mennyiségű információhoz jutsz a következő iterációhoz?

Ennek az információnak a megszerzése természetesen magába foglalja azt is, hogy a célcsoportod early adopterei (magyarul korai elfogadói) hajlandóak időt, energiát és pénzt fordítani a terméked kipróbálására, miközben érdekeltté teszed őket a megoldásoddal, hogy elkötelezett vásárlóiddá váljanak. Ez az elkötelesésre való képesség az, ami az MVP-t az első lépéssé teszi a sikeres digitális termék felé vezető úton.

## Korai szakasz és az elsőség mítosza

Korábbi “Mennyibe kerül egy applikáció fejlesztése?” cikksorozatunkból már tudhatod, hogy egy alkalmazás megtérülése rizikós vállalkozás is lehet, ha nem a megfelelő gondossággal méred fel az applikáció fejlesztésének céljául kitűzött igényt. Ráadásul a rossz hír, hogy nincs az a “tuti ötlet”, amit ne tudnának megtépázni a valóság tűéles fogai, és még a legjobban előkészített applikációk is kerülhetnek szorult helyzetbe az alacsony letöltésszám vagy a gyászos visszatérési arány miatt.

Érdemes tehát már a projekt korai fázisban megmutatnod a terved a jövőbeni felhasználóknak és minél több visszajelzést gyűjteni tőlük. Az első felhasználóid úgyis nagy valószínűséggel a célcsoportod töredékét képező early adopterek lesznek majd, akiknek az észrevételei és app használati szokásai alapján tudod majd tovább finomítani az applikációdat. A legtöbben erre heves tiltakozásba kezdenek mondván, ezzel felfedik ötletüket a versenytársak előtt, akik könnyedén elorozzák azt. Biztosan nem gondolnák így, miután szemügyre vették a következő, 101 startup bevonásával készített elemzést, ami egyértelműen megmutatja, hogy a 20 leggyakoribb bukáshoz vezető ok esetében az ötletgazda jelenti a legnagyobb kockázatot induló vállalkozása számára.

Az üzleti életben szeretjük azt hinni, hogy az elsőség minden esetben versenyelőnnyel is bír. Pedig a valóságban azok a vállalatok, amelyek elsőként rukkoltak elő innovatív megoldással hatszor nagyobb arányban végződtek kudarccal, mint türelmes társaik, akik kivárták, hogy az úttörők megteremtsék a piacot és ezáltal kellő információval rendelkezzenek arról, hogyan kell tökéletesíteni az új terméket.

Talán kevés ember van a világon, aki emlékezne a Kozmo névre keresztelt startupra, ami a DVD 1997-es bemutatása után, a lemaradástól tartva azonnal belevetette magát az online fimkölcsönző szolgáltatásuk beindításába. 2001-re a rosszul megtervezett disztribúciós folyamat miatt a cég csődbe ment, miközben a piacon komoly igény volt a DVD kiszállításra. Egyik vetélytársuk lassan haladt a terjeszkedéssel, tovább finomította a kiszállítást és 2003-ra sikerült profitot termelő üzletté fejlődnie. Őket Netflix néven ismerheted.

## Felesleges funkció-torlódás – A nagyok is kicsiben kezdték

Az egyik legfontosabb és egyben a legnagyobb kihívást jelentő szempont amikor elkezded tervezni az applikációdat a funkciók kiválasztása és ezek fontossági sorrendbe állítása. Sokan esnek abba a hibába, hogy egy sikeres üzletet a már befutott, sokadik verzió alapján ítélik meg, pedig a csúcsig tartó út sosem rövid.

Nagy valószínűséggel már mindenki hallott az otthonok és szabad helyiségek szálláshelyként való kiadására és foglalására alkalmas piactérről. Azt azonban már kevesen tudják, hogyan alapozták meg lokálisan, két alapvető funkció köré építve a felületet mielőtt sikeresen meghódította a világ 191 országát.

Az AirBnB ötlete 2007 októberében fogant meg Brian Chesky és Joe Gebbia fejében, az első felület pedig a következő év augusztusában indult el San Franciscora fókuszálva. Két szegmenst szolgáltak ki, egy-egy rendkívül egyszerű funkcióval: szálláshely listázás a vendéglátóknak és foglalási felület az vendégeknek. Mivel a couchsurfing ekkoriban kezdett egyre elterjedtebb lenni, a környéken sorra regisztráltak a felhasználók, akik rendelkeztek egy szabad szobával. 2008 nyarán már meg is érkeztek az első vendégek, akik az Ipari Formatervezési Kongresszusra utaztak a városba és nyitottak voltak a drága szállodai szolgáltatások olcsóbb alternatívájára. Az AirBnB már a következő évben gyors fejlődésnek indult, mindez azonban nem történhetett volna meg egy jól előkészített MVP nélkül.

Az MVP egy remek eszköz arra, hogy eljuss a tökéletes termékhez, de természetesen rendelkezik néhány gyenge ponttal is. A legtöbb kezdő vállalkozás már az MVP előtt elköveti azt a hibát, hogy elmulasztják alapkoncepciójuk érvényességének ellenőrzését, vagy ezt nem a megfelelő módszerek segítségével teszik. Ennek hiányában az MVP nem lesz képes arra, hogy a rosszul meghatározott igényt, vagy megoldást megmentse a bukástól. A másik gyakori hiba, hogy az MVP fejlesztését követően csak indirekt mérőszámokra hagyatkoznak, amiből csak az állapítható meg, hogyan használják az első felhasználók a terméket, a miértek megválaszolatlanok maradnak.

Az MVP készítés előnyei

- Pénzt és időt takarítasz meg.

- Ellenőrizheted az app-koncepciód életképességét, még mielőtt komoly összegeket fektetnél a végleges verzió megvalósításába.

- Növelheted a befektetőid bizalmát a valós eredmények felmutatásával.

- Gyorsabban piacra tudod vinni az ötleted.

- Rugalmasan reagálhatsz a kihívásokra.

Az MVP nehézségei

- Komoly erőfeszítést igényelhet az MVP helyes meghatározása és arányaihoz képest sok előkészületere van szükség.

- A funkcionalitás elsődlegessége miatt számos látványelemről le kell mondanod.

- Többszöri fejlesztési körök meghatározása és a módosítási verziók ellenőrzése elengedhetetlenek.

## Szükségem van erre egyáltalán?

Ritkán fordul elő olyan eset, hogy nincs értelme az MVP fejlesztésének, azonban ilyenkor is érdemes fontolóra venni valamilyen alternatív módszert az első iteráció bevezetéséhez. Igaz, hogy egy MVP elkészítése komoly felkészülést igényel és az elmúlt évtizedben a fogalom elterjedése miatt rengeteg félreértés, vagy helytelen használat csorbította a megítélését, de továbbra is a legjobb eszköz az innovatív digitális megoldások elindítására.

További említésre méltó megközelítések:

- MLP – Minimum Loveable Product: cél, hogy a fogyasztók kedveljék az appod és ajánlják azt a többi potenciális felhasználónak.

- MMP – Minimum Marketable Product: cél a piacra jutáshoz szükséges idő rövidítése a végső UX kialakításához szükséges funkciók megtalálásával.

- MAP – Minimum Awesome Product: cél a felhasználók korábban említett elvárásainak és az első verzió képességeinek közelítése egymáshoz, ehhez általában UX és design eszközökkel bővíthető a termék.


Alkalmazásfejlesztés blog

Mennyibe kerül egy applikáció fejlesztése 2020-ban?

Tamás

WWDC20 alkalmazásfejlesztő szemmel

Beni

Mi az az MVP app fejlesztés és vajon szükséged van rá?

Tamás

Kapcsolat

Tervezd meg a projekted